Az alapképzési szak megnevezése:
csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education)
Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése:
csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Educator)
A képzési idő: 6 félév
Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit
A szak indításának tervezett időpontja: 2024/2025. tanév 1. félév
A tervezett képzés helye: Veszprémi Érseki Főiskola, 8200 Veszprém, Jutasi út 18/2
A szak orientációja: gyakorlatorientált
A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak gondozásáért a Pedagógia Tanszék felel.
A képzés célja
A képzés célja, olyan csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik alkalmasak a csecsemő- és kisgyermeknevelői munkakör betöltésére, a három év alatti gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére, akik a nevelői feladataikat, fejlesztő munkájukat eredményesen és hatékonyan végzik. A képzés lehetőséget ad az általános műveltség szélesítésére, valamint a szaktudományos ismeretekben való elmélyülésre. E tudás birtokában a hallgatók képesek a tanulmányaik mester szintű folytatására.
A képzés tartalma
A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül:
- társadalomtudomány, informatika 18 kredit;
- pedagógia, pszichológia 53 kredit;
- egészségtudomány 26 kredit;
- a bölcsődei, intézményes kisgyermeknevelés, fejlődéssegítés, gondozás módszertana 33 kredit;
- a szakmai gyakorlati képzés 30 kredit.
A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit
A szabadon választható tárgyak kreditértéke: 10 kredit
Az értékelés és ellenőrzés általános szabályai
A Veszprémi Érseki Főiskola Felvételi, tanulmányi és vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza az alapképzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó általános értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat. A szabályzat megtekinthető a főiskola honlapján (https://ersekifoiskola.hu/images/dokumentumtar/szabalyzatok/TVSZ_2022_09_29.pdf).
Az ismeretek ellenőrzése a tantervben előírt tantárgyak számonkérési módja alapján történik. Ennek megfelelően kollokviumokból, gyakorlati jegyekből, a szakdolgozat elkészítéséből, a szakmai gyakorlat teljesítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.
A szakdolgozat
A szakdolgozat a hallgatók önálló kutatását, annak eredményét mutatja be. A hallgató kutatása során megmutathatja gondolkodási képességét, a problémalátását és a probléma megoldásának képességét.
A szakdolgozati témát a hallgató, vagy a Pedagógia Tanszék szakdolgozati témajegyzékéből választja, vagy szabadon, amit egyeztet a témavezetővel. A szakdolgozat elkészítése a 4-5-6. félévekben a Szakdolgozati szeminárium tantárgyak keretében történik. A szakdolgozatnak illeszkednie kell a képzés tartalmához. A hallgató a témavezetővel rendszeresen konzultálva készíti dolgozatát. A szakdolgozat írásával kapcsolatos követelményeket a TVSZ tartalmazza.
A dolgozat terjedelme minimum 30, maximum 50 oldal, mellékletek nélkül (kb. 3500 karakter/oldal).
A záróvizsga
Az alapképzés záróvizsgával fejeződik be.
Az a hallgató záróvizsgázhat, aki teljesíti az alábbi feltételeket:
- a tantervben előírt követelmények, tantárgyak teljesítése (180 kredit),
- a bölcsődei gyakorlathoz kapcsolódó zárófoglalkozás teljesítése,
- a bíráló(k) által elfogadott, értékelt szakdolgozat megírása, benyújtása.
A szakdolgozat akkor nem bocsátható védésre, ha azt egyik bíráló sem javasolja. Ebben az esetben a jelöltnek új dolgozatot kell benyújtania a következő záróvizsga időszakáig.
A záróvizsga részei:
- szóbeli szaktárgyi vizsga;
- szakdolgozat védése.
A szóbeli vizsga alkalmával egy témakör (tétel) önálló kifejtésére, gyakorlatorientált bemutatására kerül sor, amelyben felismerhető a hallgató szakmai szemlélete, konkrét véleménye is.
A szóbeli vizsgára a jelöltek a megadott tétellista alapján készülnek fel.
A záróvizsga tartalma összhangban van a képesítési követelményekkel és az alapképzési szak tartalmával.
Az értékelés szempontjai:
- a választott témakörben való szakirodalmi tájékozottság;
- a tétel kifejtésének mélysége, mértéke;
- a mondanivaló strukturáltsága, megszerkesztettsége;
- az előadás módja;
- a szaknyelv használata;
- a saját vélemény kifejtésének szintje és mértéke.
A szakdolgozat védésekor a hallgató röviden (kb. 10 percben) bemutatja a kutatását, annak eredményeit, majd a bírálatokban megfogalmazott kérdésekre részletes választ ad. A bizottság további kérdéseket tehet fel, ha azt szükségesnek tartja.
A záróvizsga eredménye (ZE):
A záróvizsga eredménye a bölcsődei gyakorlathoz kapcsolódó zárófoglalkozásra (ZF) kapott érdemjegy, a szakdolgozat védésére (SzdV) és a szóbeli vizsgára (SZV) kapott érdemjegy számtani átlaga.
ZE= ZF+SzdV+SZV
3
ahol:
ZF= a bölcsődei gyakorlathoz kapcsolódó zárófoglalkozás eredménye
ZE= a záróvizsga eredménye
SzdV= a szakdolgozat védésének eredménye
SZV = a szóbeli vizsga eredménye
Amennyiben a három jegy közül valamelyik elégtelen, abban az esetben a záróvizsgajegy is elégtelen. Tehát, ha a záróvizsga egy részére a hallgató elégtelen minősítést kap, akkor meg kell ismételnie a záróvizsgát.
Az alapképzés utáni továbblépési lehetőségek
A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak széleskörű ismereteket nyújt alapozó és szakmai törzsanyaghoz tartozó ismeretkörökből, a pedagógiai és pszichológiai, egészségtudományi, valamint a szaktudományos ismeretekből, módszertanokból. A hallgatónak e tudás, képzettség birtokában lehetősége van felsőfokú tanulmányok folytatására, pl. Neveléstudományi mesterszakon; Gyermekkultúra mesterszakon; Kulturális mediáció mesterszakon, Családpedagógiai tanácsadó mesterszakon.
A Veszprémi Érseki Főiskola félévente kutatási ösztöndíjakat hirdet, amelyek a mesterképzésre való bejutást is támogathatják. Az arra érdemes kutatási dolgozatokat a főiskola megjelenteti az általa kiadott tanulmánykötetekben, illetve a Studia Wesprimiensia folyóiratban. Az így megszerzett kutatói gyakorlat és a publikációk szintén jó alapot teremtenek a továbbtanuláshoz.
