A Veszprémi Érseki Főiskola negyedik olyan kötete készült el, melyben a tehetséggondozás részeként hallgatóink kutatási eredményeit tesszük közzé. Az előző kötetekben a VÉF Intézményi Tudományos Diákköri Konferencia előadásait olvashattuk, idén pedig a Főiskola által kiírt Kutatói Ösztöndíjprogram nyertes hallgatóinak munkái jelennek meg, kiegészítve olyan hallgatók által írt tanulmányokkal, melyek közzétételre érdemesek és a hivatásuk elsajátítására készülő diáktársak figyelmére is méltóak.
Kötetünk első tanulmányában Csima Zsolt arra a kérdésre keres választ, hogy mennyire tudja a hitoktatás a tantárgy tanítása során a használt fogalmakat érthetőbbé tenni, elégedettek-e a hitoktatás tartalmával a hitoktatásban résztvevő felek, milyen irányú változtatásokat igényel a hitoktatás/katekézis, miként lehet hatékonyabban motiválni a feleket a hitoktatásban. A szerző második tanulmánya az érzelmek és a zene összefüggésit tárgyalja. A szakirodalmi áttekintést egy mérés ismertetése követi, amely a zene fiziológiai és érzelem-transzfer-hatását vizsgálja, választ keresve arra, hogy képes-e a zene közvetlenül befolyásolni a vegetatív idegrendszert és így a test működését, ill. képes-e az érzelmek közvetítésére.
Kaiser Renáta Játék a fejlesztésben című írásában a tanulási nehézségek, képességek, készségek fejlesztésében használható játékokkal foglalkozik, olyan kipróbált és a gyerekeknél hatékony, kedvelt és bevált játékokkal, gyakorlatokkal, melyeket hasznosítani lehet a mindennapi iskolai munka során az osztályban adódó problémák esetén és a fejlesztő munkáknál.
Papp Hanna A gyermekkori abúzusok szerepe a fiatalkori szuicid magatartás kialakulásában című munkájában a szakirodalom alapján tekinti át a gyermekbántalmazás típusait, a bántalmazás következményeit és hatását a deviancia kialakulására, valamint bemutatja a traumára adott reakciók választípusait. Külön hangsúlyt fektet a gyermekkori bántalmazás egy fontos következményére, az önsértő viselkedésre és az öngyilkosságra, illetve kitér az öngyilkosság definíciói, típusai és rizikófaktorai mellett a megküzdési mechanizmusokra is.
Adorjánné Jeczuska Nikolett dolgozatában a család és az iskola kapcsolatával foglalkozik, és arra keres választ, mennyire hatékonyan működnek a két intézmény között a különböző kapcsolattartási formák, képesek-e segíteni a nevelési célok megvalósulását, illetve milyen hiányosságok mutatkoznak az iskola és a család együttműködésében a kutatási eredmények alapján.
Pénzes Richárd A zaklatás, mint az iskolai erőszak egy formája című tanulmánya bemutatja az iskolai zaklatás legalapvetőbb jellemzőit, és külön foglalkozik a fizikai és a kapcsolati abúzus mellett az online zaklatással, amely a technikai eszközök térhódításával egyre elterjedtebbé és veszélyesebbé válik, főként a fiatalabb korosztályok körében. Egy empirikus kutatás eredményei alapján bemutatja, hogy milyen komoly következményei lehetnek a zaklatásoknak, és milyen fontos szerepe van a felnőtt társadalomnak (szülőknek, családtagoknak, pedagógusoknak, kutatóknak) ezek megelőzésében, felismerésében, megakadályozásában, illetve a következmények felszámolásában.
Szabó Éva dolgozatának témája a Magyar Honvédség szociális és érdekvédelmi tevékenysége. A szerző dolgozatában áttekinti, hogy honnan ered, milyen történelmi múltra vezethető vissza és mit is jelent pontosan a Magyar Honvédség szociális tevékenysége. A honvédség példamutató és rendkívül szerteágazó munkáját a Veszprém megyében élő nyugállományú katonákra, a nyugállományú katonák özvegyeire, ellátásra jogosult árváira valamint a honvédségi nyugdíjasokra vonatkoztatva ismerteti. A dolgozat rámutat arra, hogy nincs még egy olyan állami szerv vagy munkaadó, amely annyi erőforrást, személyi, szervezeti és anyagi eszközt biztosít nyugállományú tagjai számára, mint a Magyar Honvédség.
A tanulmánykötet ITT érhető el.