A Veszprémi Érseki Főiskola önértékelése és fejlesztési irányai
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság intézményakkreditációs eljárása keretében a Veszprémi Érseki Főiskola részletes önértékelést készített működéséről. A folyamat célja az volt, hogy A Főiskola átfogó képet alkosson eredményeiről, működésének erősségeiről és a további fejlesztést igénylő területekről.
A Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság határozata 2031. április 30-ig megújította a Főiskola intézményi akkreditációját. A határozat 2028. december 31-ig monitorbeszámoló benyújtását írja elő. A beszámoló lehetőséget ad arra, hogy A Főiskola bemutassa a jelentés nyomán megvalósított fejlesztéseket és azok eredményeit.
Letölthető dokumentumok:
A MAB 2026-os akkreditációs jelentése
A VÉF önértékelési jelentése 2025
Az önértékelés szerepe
Az önértékelés elsősorban az akkreditációhoz kapcsolódó dokumentációs feladat volt, eredményei azonban messze túlmutatnak a folyamathoz kapcsolódó feladatok elvégzésén. A munka során a Főiskola rendszerezte a stratégiai, oktatási, kutatási, hallgatótámogatási és minőségbiztosítási tevékenységével kapcsolatos információkat.
A jelentés az Európai Felsőoktatási Térség minőségbiztosítási alapelveire épült. Vizsgálta többek között A Főiskolai stratégiát, a képzési programokat, a hallgatóközpontú oktatást, az oktatói közösséget, a tanulástámogatást, az adatkezelést, a nyilvánosságot és a képzések rendszeres felülvizsgálatát.
A folyamat közös intézményi gondolkodást indított el. A vezetők, az oktatók, a munkatársak, a hallgatók és a külső partnerek tapasztalatai egyaránt hozzájárultak ahhoz, hogy a jelentés valós képet adjon a Főiskola működéséről.
A Főiskolai küldetés és értékrend
A Veszprémi Érseki Főiskola működésének alapját a keresztény értékrend, a szakmai felelősség és a társadalmi szolgálat egysége adja. A Főiskola olyan szakembereket kíván képezni, akik tudásukat felelősen, az emberi méltóság tiszteletben tartásával használják.
A Főiskola képzési, kutatási és közösségi tevékenysége szorosan kapcsolódik Veszprém és a régió társadalmi szükségleteihez. A pedagógiai, szociális, egészségtudományi és hitéleti képzések olyan területekre készítik fel a hallgatókat, amelyek alapvető szerepet töltenek be a helyi közösségek működésében.
A korábbi intézményi fejlesztések egyik jelentős eredménye a képzési kínálat bővítése. A 2024/2025. tanévben elindult a csecsemő és kisgyermeknevelő alapképzési, valamint a 2025/2026. tanévben elindult ápolás és betegellátás alapképzés, amelyek iránt jelentős hallgatói érdeklődés mutatkozik. A képzések elindítása jól példázza, hogy a Főiskola a regionális szakemberigényekre és a társadalmi változásokra egyaránt reagál.
A minőség iránt elkötelezett intézményi működés
Az önértékelés egyik fontos eredménye, hogy láthatóvá tette a minőségbiztosítás intézményi szerepének erősödését. A Főiskola minőségbiztosítási rendszere az európai felsőoktatási minőségbiztosítási elvekhez igazodik.
A Minőségbiztosítási Bizottság rendszeresen meghatározza a Főiskolai minőségcélokat, koordinálja a kapcsolódó feladatokat, és figyelemmel kíséri azok teljesülését. A bizottság munkájában vezetők, oktatók, munkatársak, hallgatói képviselők és külső szakértők is részt vesznek.
A 2025. évi minőségcélok középpontjában a minőségkultúra erősítése, az akkreditációs felkészülés, a hallgatói életút támogatása és a képzési tevékenység fejlesztése állt. A célok meghatározása az ESG 2015 követelményeivel összhangban történt.
A Főiskola honlapján külön minőségirányítási felület biztosít hozzáférést a minőségpolitikához, a Minőségbiztosítási Bizottság összetételéhez, a szabályzatokhoz, a stratégiai dokumentumokhoz, valamint A Főiskolai elemzésekhez és felmérésekhez. Ez a gyakorlat támogatja a nyilvánosságot és A Főiskolai működés átláthatóságát.
Hallgatóközpontú oktatás és közvetlen intézményi kapcsolatok
A Főiskola egyik meghatározó értéke a hallgatók és az oktatók közötti közvetlen kapcsolat. A Főiskola mérete lehetőséget teremt arra, hogy az oktatók figyelemmel kísérjék a hallgatók előrehaladását, és szükség esetén személyes támogatást nyújtsanak.
A hallgatóközpontú működés az oktatási módszerekben, a konzultációs lehetőségekben, a szakmai gyakorlatok szervezésében és a hallgatói visszajelzések kezelésében is megjelenik. A Főiskola arra törekszik, hogy a hallgatók ne csupán ismereteket szerezzenek, hanem szakmai gondolkodásuk, felelősségvállalásuk és együttműködési képességük is fejlődjön.
A korábbi MAB értékelés már kiemelte a képzett, gyakorlati tapasztalattal rendelkező oktatói közösséget, az oktatók és hallgatók közötti közvetlen légkört, a minőségbiztosítási rendszert, valamint A Főiskola széles szakmai kapcsolatrendszerét. A mostani önértékelés ezeknek az értékeknek a megőrzését és továbbfejlesztését is szolgálta.
Gyakorlatorientált képzések és szakmai partnerségek
A Főiskola képzéseiben fontos szerepet kap az elméleti tudás és a gyakorlati tapasztalat összekapcsolása. A hallgatók szakmai felkészítését oktatási, szociális, egészségügyi, egyházi és közösségi intézményekkel kialakított együttműködések támogatják.
A külső gyakorlóhelyek és szakmai partnerek közvetlen tapasztalatokat adnak a képzések tartalmáról és a végzett hallgatókkal szemben támasztott elvárásokról. A partneri visszajelzések ezért fontos szerepet töltenek be a képzési programok felülvizsgálatában.
A Főiskola társadalmi beágyazottsága túlmutat a szakmai gyakorlatok megszervezésén. A Főiskola kutatásokkal, szakmai programokkal, konferenciákkal, továbbképzésekkel és közösségi kezdeményezésekkel is kapcsolódik a régió életéhez.
Oktatói és kutatási tevékenység
Az önértékelés megerősítette, hogy az oktatás minősége szorosan összefügg az oktatók szakmai, tudományos és gyakorlati felkészültségével. A Főiskola oktatói több tudományterületet és szakmai közeget képviselnek. Munkájukban az oktatás, a kutatás és a szakmai gyakorlat kapcsolata egyaránt megjelenik.
A Főiskola támogatja a publikációs tevékenységet, a konferenciarészvételt, a kutatási együttműködéseket és az eredmények társadalmi hasznosítását. A kutatási témák gyakran közvetlenül kapcsolódnak a pedagógiai, szociális, egészségügyi, egyházi és regionális kihívásokhoz.
A hallgatói tehetséggondozás fontos része a tudományos munka. A Főiskola célja, hogy több hallgató kapcsolódjon be tudományos diákköri, kutatási és ösztöndíjprogramokba, és ehhez megfelelő oktatói mentorálást kapjon.
Tanulástámogatás és digitális fejlődés
A vizsgált időszakban fejlődtek az oktatást és a Főiskola működést támogató digitális rendszerek. A Neptun, a Moodle és a Főiskolai kommunikációs felületek segítik az oktatásszervezést, a tananyagok elérését és a hallgatókkal való kapcsolattartást.
A digitális megoldások különösen fontosak a levelező munkarendben tanuló hallgatók számára. A Főiskola ezért a következő időszakban is fejleszteni kívánja a digitális tanulási környezetet, az elektronikus ügyintézést és az információk könnyű elérhetőségét.
A tanulástámogatás a technikai feltételek mellett személyes segítséget is jelent. A könyvtári szolgáltatások, a konzultációk, a szakmai gyakorlatok támogatása és a hallgatói ügyintézés együttesen járulnak hozzá a tanulmányok sikeres teljesítéséhez.
A következő időszak fejlesztési irányai
Az önértékelési jelentés alapján a Főiskola olyan fejlesztési programot alakít ki, amely a meglévő értékek megőrzése mellett a működés tudatosságát, mérhetőségét és átláthatóságát erősíti.
Stratégiai tervezés és mérhető célok
A Főiskola megújítja hosszabb távú intézményi stratégiáját. A tervezett stratégia pontos célokat, felelősöket, határidőket és eredménymutatókat kapcsol az intézményi feladatokhoz.
A stratégiai tervezésben nagyobb szerepet kap a rendszeres értékelés. A vezetés évente áttekinti a célok teljesülését, az eredményeket pedig felhasználja a következő időszak tervezéséhez. A minőségbiztosítás így közvetlenebbül kapcsolódik a Főiskolai döntésekhez.
A hallgatói visszajelzések megújítása
A Főiskola átalakítja az oktatói munka hallgatói véleményezésének rendszerét. Az új kérdőívek rövidebbek, közérthetőbbek és jobban igazodnak az eltérő kurzustípusokhoz.
A felmérések eredményeit intézményi és oktatói szinten is értékelik. A cél nem az egyes oktatók rangsorolása, hanem az oktatási gyakorlat fejlesztése, a jó megoldások azonosítása és a szükséges támogatás biztosítása.
A visszajelzési folyamat akkor válik teljessé, ha a hallgatók is tájékoztatást kapnak arról, milyen intézkedések születtek véleményük alapján. A Főiskola ezért a visszacsatolás láthatóbbá tételét is tervezi.
Adatokra épülő intézményi döntések
A következő időszak egyik feladata az intézményi adatok egységesebb gyűjtése és elemzése. A hallgatói előrehaladás, a lemorzsolódás, a tanulmányi eredmények, a felvételi adatok, az elégedettség és a végzettek pályakövetése együttesen adhatnak pontos képet a képzések működéséről.
A vezetés rendszeres intézményi elemzéseket kíván készíteni. A döntéshozók így hamarabb felismerhetik a kedvező folyamatokat és a beavatkozást igénylő területeket.
A diplomás pályakövetés és az alumni kapcsolatok fejlesztése segíti annak megismerését, hogyan hasznosítják a végzettek a megszerzett tudást, milyen munkakörökben helyezkednek el, és milyen további szakmai igényeik vannak.
A képzések rendszeres felülvizsgálata
A Főiskola egységesebbé teszi a képzési programok és a tantárgyak felülvizsgálatát. A munka során figyelembe veszi a hallgatói tapasztalatokat, az oktatói értékeléseket, a gyakorlóhelyek véleményét, a szakmai követelményeket és a munkaerőpiaci változásokat.
A felülvizsgálatok célja, hogy a tantárgyak tartalma, követelményei és értékelési módszerei világosan kapcsolódjanak a képzési célokhoz. A fejlesztés támogatja a tantárgyak közötti összehangolást és a hallgatói terhelés kiegyensúlyozását is.
Oktatói teljesítmény és szakmai fejlődés
A Főiskola egységes oktatói teljesítményértékelési rendszert dolgoz ki. Az értékelés az oktatási tevékenység, a kutatás, a tehetséggondozás, A Főiskolai közéleti szerepvállalás és a kompetenciafejlesztés területére terjed ki.
A rendszer célja az oktatói munka sokoldalú bemutatása és a szakmai fejlődés támogatása. A Főiskola az eredmények alapján képzési, módszertani és kutatási támogatást kíván biztosítani az oktatók számára.
Hallgatói életút és esélyegyenlőség
A tervezett fejlesztések között szerepel a hallgatói életút tudatosabb támogatása. A Főiskola olyan jelzőrendszer kialakítására törekszik, amely segít időben felismerni a tanulmányi elakadást és a lemorzsolódás kockázatát.
A személyes konzultációk, a mentorálás, a tanulmányi tájékoztatás és a hallgatói szolgáltatások összehangolása különösen fontos a munkavégzés vagy családi kötelezettségek mellett tanuló hallgatók számára.
A Főiskola tovább erősíti az esélyegyenlőségi szempontok érvényesítését. A cél az, hogy minden hallgató hozzáférjen a tanulmányai teljesítéséhez szükséges információkhoz, szolgáltatásokhoz és támogatásokhoz.
Kutatás és tehetséggondozás
A kutatási tevékenység fejlesztése során a Főiskola nagyobb hangsúlyt helyez a kutatási eredmények nyomon követésére, az együttműködések támogatására és az eredmények szélesebb körű bemutatására.
A tehetséggondozásban erősödik a hallgatói kutatások mentorálása, a tudományos diákköri tevékenység és a Főiskolai kutatási programokba való bekapcsolódás lehetősége.
Nyilvánosság és intézményi kommunikáció
A Főiskola folytatja honlapjának és nyilvános tájékoztatási rendszerének fejlesztését. A cél, hogy a képzésekről, a követelményekről, A Főiskolai döntésekről és a minőségbiztosítás eredményeiről pontos, könnyen megtalálható információk álljanak rendelkezésre.
A minőségbiztosítással kapcsolatos dokumentumok nyilvánossága támogatja A Főiskolai felelősséget. Az önértékelési jelentés eredményeinek közérthető bemutatása szintén ezt a célt szolgálja.
Folyamatos intézményi fejlődés
Az önértékelési folyamat megerősítette, hogy a Veszprémi Érseki Főiskola stabil értékrendre, elkötelezett oktatói és munkatársi közösségre, közvetlen hallgatói kapcsolatokra és széles szakmai együttműködésekre építhet.
A jelentés egyúttal konkrét feladatokat is kijelölt. A következő időszakban a Főiskola a stratégiai tervezés, az adatkezelés, a hallgatói visszajelzések, a képzésfejlesztés, az oktatói értékelés, a hallgatótámogatás és a nyilvánosság területén folytatja munkáját.
A Főiskola célja, hogy a minőségbiztosítás ne elkülönült feladatként jelenjen meg, hanem az oktatás, a kutatás, a hallgatói szolgáltatások és a vezetői döntések természetes részévé váljon. A 2028. évi monitorbeszámoló ennek a fejlesztési folyamatnak az eredményeit mutatja majd be.
A minőségbiztosítással kapcsolatos kérdéseivel és észrevételiével kapcsolatban forduljon bátran a Minőségbiztosítási Bizottsághoz a minosegbiztositas@ersekifoiskola.hu címen keresztül.
