A 2025/26-os tanév őszi félévében a Szociális Tanulmányok Tanszék munkatársai oktatási mobilitások útján újabb nemzetközi kapcsolatokat és szakmai együttműködési lehetőségeket alakítottak ki, illetve a már meglévő együttműködéseket tovább mélyítették külföldi egyetemekkel. A Tanszék ezzel tovább erősítette intézményünk nemzetközi pozícióját a régióban az Erasmus+ mobilitásokban rejlő lehetőségek kiaknázása útján.
Az őszi szemeszterben Dr. Ládonyi Zsuzsanna egyetemi docens, tanszékvezető a kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetemre, míg Dr. Ivony Éva főiskolai docens és Szabó Tünde adjunktus a nagyváradi Partiumi Keresztény Egyetemre látogattak el. A mobilitások célja alapvetően a képzési programok interkulturális dimenziójának erősítése mellett a jó gyakorlatok átadása és átvétele során a készségfejlesztés és a tapasztalati tanulás megerősítése és a hallgatók felkészítése a munkaerőpiac kihívásaira. A mobilitási utak alkalmával született szakmai kapcsolatok egyúttal a tananyagfejlesztéshez, a szakok, kurzusok fejlesztéséhez, és az oktatási és képzési eszközök fejlesztéséhez is hozzájárulnak.
2025. november 24-28. – BBTE Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézet
Kolozsváron a Babeş-Bolyai Tudományegyetem Magyar Szociológia és Szociális Munka Intézetnél járt Dr. Ládonyi Zsuzsanna tanszékvezető asszony, akit az intézet igazgatója Dr. László Éva fogadott. Tanszékvezetőnk az oktatási mobilitás keretében a szociális munka szakos hallgatók számára a ’digitális térben végezett szociális munka fiatalokkal’, a ’művészetterápia lehetőségei a szociális munkában’, valamint a ’szociális farmok és egyéb társadalmi innovációk’ témakörében tartott előadásokat. Az órákon az I-III. éves szociális munka szakos nappali tagozatos diákok vettek részt, akikhez egy alkalommal első éves HR szakos hallgatók is bekapcsolódtak.
A tanórák részben interaktív formában, részben előadás formájában zajlottak. A központi téma a szociális innovációk voltak, melyeket nemcsak képekkel, de kis angol és magyar nyelvű videókkal is illusztrált tanszékvezetőnk. A digitális ifjúsági munka vonatkozásában pedig több külföldi jógyakorlatot is bemutatott, többek között Litvániából, Hollandiából, Finnországból és Spanyolországból, illetve előadását veszprémi példákkal is illusztrálta.
A tanórákat követően Dr. Ládonyi Zsuzsanna az Intézet munkatársaival történő egyeztetéseken vett részt. Először Dr. László Éva intézetigazgató asszonnyal és Dr. Antal Imola egyetemi docens asszonnyal, valamint Dr. Adorjáni Júlia egyetemi adjunktussal folytatott értékes szakmai eszmecserét. A következő egyeztetésen Dr. Veres Valér dékánhelyettessel és Dr. Dániel Botond egyetemi adjunktussal tanácskozott tanszékvezetőnk, majd a harmadik megbeszélésen Dr. Berszán Lídia egyetemi docens asszonnyal, Dr. Dávid-Kacsó Ágnes egyetemi adjunktussal és Dr. László Éva intézetvezetővel egyeztetett. Az egyeztetések a bemutatkozásokat követően az intézményi, oktatói és egyetemi kihívások megbeszélésén át a közös kapcsolódási lehetőségek kiaknázását célozták meg. A kutatási témák, ’szívügyek’ feltérképezése segítette ezt a folyamatot. László Éva intézetigazgató elmondta, hogy szívesen jönnek Veszprémbe és a speciális kutatási témájukról, a nők elleni erőszakról, a családon belüli bántalmazás témájáról szívesen tartanának előadást, ami egyelőre kis százalékban jelenik meg a tanszékünk szociális munka képzésében, azonban a jelenség gyakorisága miatt nagyobb hangsúlyt kellene, hogy kapjon ez a terület.
Dr. Berszán Lídiával folytatott közös tapasztalatcsere fókuszába a különböző hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a többségi társadalom tagjai által megvalósuló közös művészeti projektek tapasztalatai kerültek, melyek a Szociális Tanulmányok Tanszék jövőbeni fejlesztési terveihez jól kapcsolódnak.
2025. október 13-17. – Partiumi Keresztény Egyetem, Humántudományi Tanszék
Nagyváradon a Partiumi Keresztény Egyetemen Dr. Pásztor Rita tanszékvezető-helyettes asszony fogadta Dr. Ivony Éva és Szabó Tünde munkatársainkat. Oktatóink a tanórák keretében a Szociális munka (BA) képzési programon bevezetett új módszertant, a vizuális módszerek alkalmazási lehetőségeit mutatták be II. és III. éves szociális munka, és II. éves szociológia szakos nappalis hallgatók számára. A tanórák megismertették a résztvevő hallgatókkal a vizuális szociológia intézményesülését, a vizuális kvalitatív kutatási módszereket és azok elméleti hátterét, illetve a módszerek alkalmazási lehetőségeit a szociális munkában és a szociológiai kutatásokban.
A bemutatott témakörök a 2025. október 14-i és október 15-i tanórák keretében mind elméleti, mind gyakorlati ismereteket adtak át a hallgatók számára. Az első óra az elméleti bevezető keretében foglalkozott a vizuális jelenségek szociológiájának főbb elméleteivel, a XX. század nagy fotóprojektjeivel és a vizuális módszertan történeti áttekintésével. Az elméleti bevezetőt olyan korai kutatások ismertetése egészítette ki, amelyek a vizuális és a klasszikus szociológiai módszerek együttes alkalmazására épültek. Ezek a megfigyelés és a tartalomelemzés területeiről, a személyes dokumentumok módszerét alkalmazó kutatásokról, a fókusz-csoportos fotóinterjúról, nem utolsó sorban az autográfia lehetséges alkalmazásáról adtak számot. A második tanóra a fotóelemzés eltérő megközelítéseit mutatta be részletesen, így a hermeneutikai-, a szemiológiai-, a strukturalista- és a diszkurzív elemzési módokat.
Az elméleti bevezető órák megalapozták a hallgatók ismereteit a módszer alkalmazhatóságának megértéséhez. Az alapozó kurzust követően a módszer gyakorlati alkalmazása már publikált kísérleti kutatások példáin keresztül került ismertetésre. Elsőként magyarországi kutatásokra került a fókusz. A diszkriminációkutatásban a vizuális módszerek a társadalmi előítéletek vizsgálatának fontos eszközeként jelennek meg. A hallgatók betekintést kaptak abba, hogyan lehet vizuális adatokat rendszerezetten elemezni, és milyen következtetések vonhatók le ezek alapján a társadalmi megkülönböztetés mechanizmusairól. Egy másik bemutatott kutatás a társadalmi státusz vizuális percepciójára irányult. Az elemzés rávilágított arra, hogy a társadalmi státusz vizuálisan közvetített jeleken keresztül is értelmezhető. Mindkét példa jól mutatta, hogy a vizuális módszerek nem csupán kiegészítő technikák, hanem önálló, értékes kutatási eszközök is lehetnek, különösen a társadalmi interakciók és észlelések mélyebb megértésében.
A dokumentarista fotózás és a médiafotók elemzése a veszprémi érseki főiskolán a tavaszi szemeszterben hallgatói gyakorlati tevékenységként valósult meg. A gyakorlat során a médiafotók és a hallgatók saját felvételeinek komparatív elemzése, valamint az eredmények bemutatása történt, többek között a ’Gyerekek érzelmi és kognitív fejlődése’, illetve a ’Társadalmi integráció és közösség’ témakörökben. Az interaktív óra lehetővé tette a hallgatók érdeklődésének kibontakozását. A gyakorlati példák révén a résztvevők megismerhették a vizuális szociológia és a vizuális kvalitatív kutatási módszerek alkalmazási lehetőségeit.
A mobilitás ideje alatt munkatársaink ellátogattak a Bonitás Speciális Oktatási Központba is. Az intézményben 4 és 18 év közötti gyerekek tanulnak, különféle nehézségekkel – például szenzoros problémákkal, mozgássérüléssel vagy autizmussal. A Központban négy különböző oktatási szinten folyik a képzés, és a tanulók számos extrakurrikuláris programban vehetnek részt, többek között lovasterápián, ahová munkatársaink is ellátogattak.
