Hagyományteremtő eseménynek adott otthont a Veszprémi Érseki Főiskola május 7-én. A Teológia Tanszék kezdeményezése volt, hogy Veszprémben, a Királynék Városában a „tudományok királynőjének” (Regina scientiarum pro creatione 2025) nevezett teológia minden évben rangos konferenciával erősíthesse a Főiskola társadalomban vállalt küldetését. A helyszínen több mint száz vendég tartózkodott, s online is lehetőség volt követni az előadásokat. Idén a Laudato si’ kezdetű enciklika és a párizsi klímaegyezmény tízéves évfordulóján adta magát, hogy a teremtésvédelem álljon a fókuszban. A döntés aktualitását adta az éppen zajló klímaválság is. A konferencia egy előadója felhívta a figyelmet egy másik gondviselésszerű egybeesésre: idén van a nyolcszáz éves jubileuma annak, hogy Szent Ferenc megfogalmazta híres Naphimnuszát, mely azóta sem veszített semmit erejéből és személyességéből.
A konferencia nyitó- és köszöntőbeszédekkel indult. S.E.R. dr Udvardy György érsek-metropolita megköszönte, hogy ezzel a teológiai konferenciával indíthatta el az intézmény az egyházmegye Gizella napi programsorozatát. Felhívta a figyelmet arra, hogy a teremtett világ védelme és az üdvösség szolgálata szorosan egybetartozik, ilyen módon a keresztény lét alapeleme.
Dr. Sebestyén József, a Főiskola rektora nyitóbeszédében hangsúlyozta, hogy az aktív, érzékenyítő munkálkodás az intézmény elsőszámú célja. Miután bemutatta a konferencia megszületésének előzményeit, azt is elmondta, hogy ezentúl a Főiskola évről-évre ciklikusan ismétlődve fogja körüljárni a teremtésvédelem, a hitvédelem és a családvédelem témakörét, ezzel igyekezve disszeminálni felismeréseit a tudomány és társadalom területén.
Lévai Ádám főiskolai adjunktus, rektori megbízott és a konferencia főszervezője a földtörténet tömeges kihalásairól beszélt, ezután ismertette azt a feszültséget, ami a teológiai antropológia és az emberi faj mentalitása között van. Felhívta a figyelmet arra, hogy mivel a klímaválság a Laudato si’ megfogalmazása szerint spirituális és etikai kérdés, ezért van szerepe és haszna is egy ilyen eseménynek. „A doktrínában és praxisban desztillált kétezer éves tapasztalat nem hagy minket egyedül, még akkor sem, ha minden tönkremegy körülöttünk” – fogalmazott reménykeltően.
Gelencsér András akadémikus klímakutatóként ismertette a zöld átállás és a fenntarthatóság illúzióját. Felhívta a figyelmet arra, hogy habár az emberiség már majdnem fél évszázada megfogalmazta a változtatás vágyát, mégis a valódi innovációk még váratnak magukra. Szellemes előadásában beszélt olyan tudományosan támogatott, mégis abszurd dolgokról, mint a zaccbeton, a tengerek visszafagyasztása és az űrbe kilőtt gyémántpor. Humorosan és nagyfokú tudományos igényességgel beszélt a megújuló energiaforrások anyagigényeiről, a tárolókapacitás és hatásfok viszonyairól.
A soron következő plenáris előadásban Dr. Harsányi Pál Ottó ferences szerzetes, biológia-kémia szakos tanár, ferences erkölcsteológus beszélt a humánökológiáról és arról, hogy az úgynevezett antropológiai-etikai hiba áll a környezeti károk hátterében. Az „átfogó ökológia” újszerű, komplex tudománya képes feltérképezni ezeket a kölcsönhatásokat az ember, a társadalom és a környezet között. Előadásából azt is megtudtuk, hogy a sokszor emlegetett hármas misszió az egyházi megnyilatkozásokban nemcsak hogy megtalálható, de azok központi gondolata. A Szentháromság és a család közötti analógiáról – a különbségek figyelembevételével – beszélt, hangsúlyozta, hogy a család védelme egy olyan hely védelme, ahol az ember megtanulhatja azokat a gondolkodásmintákat és etikai alapelveket, amelyek alapján felvirágozhat a tisztelet és a kapcsolatiság kultúrája.
A harmadik plenáris előadásban Dr. Bagyinszki Péter Ágoston ferences teológus ismertette Szent Ferenc természetszemléletét, amely egy olyan misztikus teremtettség-élményben gyökerező tanúságtétel, mely mintaként szolgálhat minden keresztény számára. Az ember gyakran antropocentrikusan és a hasznosság alapján tekint az ember alatti szerveződési szintekre. Ágoston atya szerint Szent Ferenc fordulatot hozott azzal, hogy a teremtményeknek doxologikus önértéket tulajdonított. A hagiográfiából ismert madaraknak szóló prédikáció teológiai mélységet kapott, utat nyitott egy olyan ökológiai szemléletnek, amelyben az ember a teremtés papja, a teremtmények pedig egy kozmikus liturgia résztvevői.
Az ezután következő szekcióelőadásokban Prof. dr. Birher Nándor a hit és értelem kettősségét feloldó szeretetről beszélt, és arról, hogy az Egyház elkötelezi magát a személyes elköteleződés és a szív útján. A mesterséges intelligencia korában nagy bátorság kell hozzá, hogy Jézus szívét – az isteni és emberi természet találkozási helyét – elmélkedésünk középpontjába állítsuk, mégis ez mentheti meg az észt abszolutizáló létezőt. A gépek nem tudnak üdvözülni, sem könyveket olvasni, emberségünk a szeretetben és a költészetben rejlik.
Prof. dr. Perendy László patrisztikus megalapozással gazdagította a konferenciát. Ismertette Nagy Szent Vazul teremtéstörténet-kommentárját, melyből a későbbi szerzők Keleten és Nyugaton egyaránt sokat merítettek. Az egyházatya a hitvédelem és pasztoráció szempontjából fontosnak tartotta hangsúlyozni a teremtés szépségét.
Dr. Baritz Sarolta Laura domonkos rendi nővér kiemelte a hallgatóság számára, hogy a profitmaximalizálás nem lehet legfőbb cél, a haszon pusztán járulékként kell hogy megjelenjen a gazdasági rendszerekben. Egy emberközpontú világban az érték nem anyagi, hanem szellemi természetű – állította, mindezt tudományos igényességgel, a szenttamási értékfelfogásra alapozva.
S.E.R. dr. Székely János püspök atya előadásából a hallgatóság megtudhatta, mekkora akadálya a társadalmi igazságosságnak a magántulajdon igen kevesek kezében való koncentrálódása. A kereszténység szerint a magántulajdonnál erősebb jog az emberhez méltó megélhetéshez való jog. A bibliai vízözön egzegetikai igényű vizsgálata tanulságot rejt magában az erőszak természetére, a katasztrófára és a túlélésre vonatkozóan.
Hortobágyi T. Cirill főapát atya ismertette a magyarországi bencés szerzetesség környezettudatos stratégiáit. Cirill atya megálmodta a „zöld böjt” nevű felhívást, ami azután a világ több pontján inspirációt adott. Izgalmas volt látni azokat az innovatív megoldásokat, melyek által Pannonhalma próbál utat mutatni napjainkban.
Dr. Szalay Tímea előadása egy a természetért tenni akaró és a környezet iránt érzékeny ember életútját vázolta fel. A Csalán Egyesület fennállása óta 1000 programmal(!) járult hozzá ehhez a szemléletmód formáláshoz. Tímea szívhez szóló és őszinte előadása méltó zárása volt a szekcióelőadásoknak.
A rendezvény egy jó dinamikájú kerekasztal-beszélgetéssel végződött Lévai Ádám, a konferencia főszervezőjének moderálásával. A következő évben a hitvédelem lesz a konferencia témaköre, szeretettel várja a Főiskola a kedves vendégeket jövőre a Regina scientiarum pro fide 2026 című konferenciájára is.
A teljes eseményt visszatekinthető YouTube-on az alábbi linken: https://youtube.com/live/tznmQ1JpCEc?feature=share.
Az esemény absztraktfüzete letölthető itt.
