Hallgatói Tanulmánykötet
A Veszprémi Érseki Főiskola nagy hangsúlyt fektet arra, hogy hallgatóit ne csupán elméleti tudással vértezze fel, hanem lehetőségeket biztosítson számukra az önálló kutatói munkára is. Jelen tanulmánykötet jeles bizonyítéka annak a kitartó és következetes szakmai műhelymunkának, amelyben a hallgatók és oktatóik közös erőfeszítéssel formálják az intézmény tudományos arculatát. Az olvasó olyan írásokat tarthat kezében, amelyek a nevelés- és fejlődéslélektan, a teológia, valamint a szociális munka területéről adnak gazdag és sokrétű betekintést a kortárskérdésekbe.
A kötet címe – Nevelés- és fejlődéslélektan, házasságmetaforák és a reziliencia – jelzi, hogy a tanulmányok széles spektrumot fognak át. A pedagógia oldaláról találkozunk olyan írásokkal, amelyek a gyermeki fejlődés legkorábbi szakaszainak sajátosságait tárják fel, különös tekintettel a mesék, versek és mondókák formáló erejére. Más tanulmányok a hitoktatás új kihívásait, illetve a környezettudatos gondolkodás és a teremtésvédelem pedagógiai lehetőségeit vizsgálják. A hittudományi részben a bibliai próféták házasságmetaforái kínálnak izgalmas szempontokat a Szentírás mélyebb megértéséhez, a szociális munka területéről pedig a reziliencia fogalma és a gyermekvédelmi dolgozók tapasztalatai kerülnek a fókuszba.
A kötet első tanulmánya Havasi Viktor Pál írása, amely a teremtésvédelem témáját vizsgálja a hitoktatás szempontjából. A szerző széles szakirodalmi áttekintés segítségével mutatja be, miként jelenik meg a környezeti felelősségvállalás az Egyház tanításában, különös tekintettel Ferenc pápa Laudato si’ enciklikájára. A dolgozat arra hívja fel a figyelmet, hogy a hitoktatásban is elengedhetetlen a környezettudatos szemlélet átadása, és ehhez az élménypedagógia módszerei kiváló eszközt nyújtanak.
Illés Teréz Eszter tanulmányában a reziliencia és a gyermekjóléti, illetve gyermekvédelmi dolgozók pályatapasztalata közötti összefüggéseket vizsgálja. A szerző részletes szakirodalmi áttekintést ad arról, hogy a megküzdési képesség hogyan segítheti a szakembereket a mindennapi kihívások kezelésében, és miként járulhat hozzá hivatásukban való kitartásukhoz. A kutatás fontos üzenete, hogy a segítő szakmákban dolgozók lelki ellenálló képessége nemcsak személyes, hanem közösségi szinten is meghatározó.
A hittudomány területén Stániczné Mitrovics Eszter írása a hitre nevelés mai lehetőségeit és kihívásait tekinti át, különösen az angol nyelvű szakirodalom tükrében. A szerző összeveti a különböző pedagógiai megközelítéseket és bemutatja, hogyan formálhatja a nemzetközi diskurzus a hazai gyakorlatot is. Tanulmánya rávilágít arra, hogy a hit átadása korunkban új formákat és kreatív módszereket igényel, amelyek ugyanakkor hűek maradnak a keresztény hagyományhoz.
A biblikus irodalom iránt érdeklődők számára különösen értékes Tóth Katalin két tanulmánya. Az első Ozeás próféta hűtlen hitvesének történetét elemzi, amely az isteni hűség és az emberi hűtlenség drámai párbeszédét jeleníti meg. A második tanulmány Ezekiel könyvének házasságmetaforáját vizsgálja, rámutatva arra, hogy a prófétai szövegekben a házasság képe sokkal több, mint emberi kapcsolat: az Isten és népe közötti szövetség szimbolikus kifejeződése. E két dolgozat gazdag exegetikai és teológiai megközelítéseket kínál az olvasónak.
Veszprémi Melinda tanulmánya a pedagógia, a fejlődéslélektan területét vizsgálja. A mese, vers és mondókák hatását vizsgálja a 0–3 éves korosztály fejlődésére. A szerző bemutatja, hogy a ritmus, a játékosság és a szimbolikus nyelv miként járul hozzá az érzelmi biztonság, a nyelvi készségek és a társas kapcsolatok fejlődéséhez. Az elemzés hangsúlyozza, hogy a kisgyermekkori tapasztalatoknak hosszú távú hatásuk van, ezért a nevelők és szülők felelőssége ebben a korban kiemelkedő.
A tanulmánykötet nemcsak a szűkebb szakmai közösség számára lehet hasznos. Az írások minden olvasónak, érdeklődőnek kínálnak új felismeréseket, akik nyitottak arra, hogy a nevelés, a hit és a társadalmi felelősség kérdéseiről gondolkodjanak. A szerzők fiatal kutatók, akik tudományos igényességgel és személyes elköteleződéssel járják körbe választott témájuk területét.
A tanulmánykötet újabb lépés, hogy a Veszprémi Érseki Főiskola hallgatói és oktatói együtt formálják az intézmény tudományos életét.
Veszprém, 2025. szeptember 01.
Szerkesztők
Műhelykonferencia
Kutatói Workshop és Műhelykonferencia
A Kutatási Ösztöndíjprogram záró rendezvényére hagyományosan minden tanév tavaszi szemeszterének a végén kerül sor. A hallgatói Műhelykonferencia idén 2025. május 14-én zajlott Főiskolánkon, amely ebben az évben első alkalommal kiegészült egy kutatói workshoppal.
A rendezvényt dr. Sebestyén József rektor nyitotta meg, aki nyitóbeszédében a kutatómunka fontosságát, a kutatói utánpótlás biztosítását hangsúlyozta, majd a Kutatói Workshop szerepét és jelentőségét ismertette a jelenlévők számára. A workshop célja az előadó oktatók egy-egy olyan kutatási tématerületének bemutatása, amelyhez kapcsolódóan tudományos kutatás iránt elkötelezett hallgatók jelentkezését várják. A workshop tehát az ösztöndíjprogram célkitűzéseit, továbbá a hallgatói kiválóság megteremtését hivatott támogatni, elősegítve a jelentkezők kvalifikációját mind az intézményi, mind az Országos Tudományos Diákköri Konferenciára. E tekintetben a rendezvény mérföldkőnek számít – ahogy a rektori felvezetőben elhangzott – ez a nap “a Főiskola tudományos közösséggé válásának nulladik napja”, hiszen az oktatók kutatói tevékenységéhez immáron hallgatók is kapcsolódhatnak.
Az egész délelőttöt kitöltő előadássorozat első felszólalójaként dr. Sebestyén József rektor, főiskolai tanár a két- vagy háromnyelvű környezetnek a gyermekek beszédfejlődésére és kognitív rendszerére kifejtett hatásáról tartott előadást. Ezt követően dr. Fodor János főiskolai tanár a vörösiszap katasztrófa társadalmi hatását a megemlékezések fókuszán keresztül mutatta be az érintettek oldaláról, majd Schutzmann Réka adjunktus a kiégés pszichoszociális hátterének összetevőit a JD-R modell keretében ismertette. A workshop második felében dr. Szlávicz Eszter egyetemi docens, központvezető a korai anya-gyermek kapcsolat szomatikus tünetek kialakulásában játszott szerepéről beszélt, míg dr. Ládonyi Zsuzsanna tanszékvezető, egyetemi docens előadásában ismertette hol és hogyan keresnek mentális segítséget online a fiatalok.
A program egy rövid szünet után a hallgatói Műhelykonferenciával folytatódott, melyet Bognárné dr. habil. Kocsis Judit a Pedagógia Tanszék tanszékvezetője nyitott meg. A konferencián az ösztöndíjas hallgatók az őszi és a tavaszi szemeszterben az ösztöndíjprogram keretében tervezett empirikus kutatásaik eredményeiről adtak számot a jelenlévő hallgatóságnak.
Veszprémi Melinda I. évfolyamos csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszakos hallgató előadásában bemutatta milyen hatást gyakorolnak a mese- és versélmények a 0-3 éves gyermekek motorikus fejlődésére. Munkáját Kántor Zsuzsanna óraadó oktatónk mentorálta. Gréczi Cecília II. éves hittanár-nevelőtanár szakos hallgató a nem tipikusan fejlődő gyerekek hitoktatásának eredményességét a “kéttanáros-modell” alapján vizsgálta. Kutatását Bognárné dr. habil. Kocsis Judit tanszékvezető egyetemi docens mentorálta.
Tóth Katalin I. éves hittanár-nevelőtanár mesterszakos hallgató Ezekiel próféciái és az ökológiai válság című tanulmányát prezentálta. A hallgató kutatását Lévai Ádám főiskolai adjunktus mentorálta. Kövecses Boglárka III. éves szociális munka alapszakos hallgató a belföldi vándormozgalom egyik jelenségét, a tanyára költözés okait kutatta. A hallgatót dr. Ivony Éva főiskolai docens mentorálta. Illés Teréz Eszter I. évfolyamos szociális munka mesterszakos hallgató a reziliencia és az ágazatban munkában töltött évek kapcsolatát vizsgálta gyermekjóléti és gyermekvédelmi dolgozók körében. Kutatását Schutzmann Réka főiskolai adjunktus mentorálta.
A Műhelykonferencia zárásaként Bognárné dr. habil. Kocsis Judit tanszékvezető megköszönte a diákok előadásait és a mentortanáraik támogatását, és arra biztatta a hallgatókat, hogy folytassák kutatásaikat, és lehetőség szerint publikálják eredményeiket.
