CIMER_4_arnyek

Elérhetőség

Veszprémi Érseki Főiskola

8200 Veszprém,
Jutasi út 18/2.
Központi telefon
(portaszolgálat)
88/542-700

A Főiskola hírei

Kövess minket!

Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak

Csecsemő- és kisgyermeknevelő alapképzési szak

Az alapképzési szak megnevezése: 

csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Education) 

Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése: 

csecsemő- és kisgyermeknevelő (Infant and Early Childhood Educator) 

A képzési idő: 6 félév 

Finanszírozása: A képzést állami ösztöndíjas és önköltséges finanszírozási formában is meghirdetjük. A nappali és levelező munkarendű képzésen az önköltség 180 000 forint/félév. 

Az alapfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma: 180 kredit 

A szak orientációja: gyakorlatorientált

A képzés célja 

A képzés célja, olyan csecsemő- és kisgyermeknevelők képzése, akik alkalmasak a csecsemő- és kisgyermeknevelői munkakör betöltésére, a három év alatti gyermekek testi, lelki szükségleteinek kielégítésére, akik a nevelői feladataikat, fejlesztő munkájukat eredményesen és hatékonyan végzik. A képzés lehetőséget ad az általános műveltség szélesítésére, valamint a szaktudományos ismeretekben való elmélyülésre. E tudás birtokában a hallgatók képesek a tanulmányaik mester szintű folytatására. 

A képzés tartalma 

A szakképzettséghez vezető tudományágak, szakterületek, amelyekből a szak felépül: – társadalomtudomány, informatika 18 kredit; – pedagógia, pszichológia 53 kredit; – egészségtudomány 26 kredit; – a bölcsődei, intézményes kisgyermeknevelés, fejlődéssegítés, gondozás módszertana 33 kredit; – a szakmai gyakorlati képzés 30 kredit. A szakdolgozathoz rendelt kreditérték: 10 kredit A szabadon választható tárgyak kreditértéke: 10 kredit   

Alkalmassági vizsga
 
A felvétel feltétele egészségügyi alkalmasság és a motivációs beszélgetés keretében megállapított beszédalkalmasság. A motivációs beszélgetés kitér a pályaorientáció néhány kérdésére, mint pl. a szakválasztás oka, elképzelések a szakmáról, elhivatottság kérdése. Feladat továbbá egy 10–15 soros nyomtatott prózai szöveg felolvasása, szükség szerint a szöveg reprodukálása. Célja a jelentkező beszédalkalmasságának megítélése. Kizáró okként szerepelhet, ha a jelentkező beszédhibás, vagy beszéde nem alkalmas arra, hogy megfelelő beszédmintát nyújtson a kisgyermekeknek. 
Az alkalmassági vizsgán a jelentkező „alkalmas” vagy „nem alkalmas” minősítést kaphat.

Az egészségügyi alkalmasság igazolása: a jelentkezőnek nyilatkoznia kell arról, hogy nincs olyan betegsége, amely akadályozná felsőoktatási tanulmányainak eredményes teljesítését, illetve részt kell vennie a foglalkozás-egészségügyi alkalmassági vizsgálaton (az ezt igazoló egészségügyi kiskönyvet a beiratkozáskor kell bemutatni). Kizáró ok a pszichés és mentális zavar.

Az egészségügyi alkalmasság igazolására kizárólag az itt elérhető nyilatkozat fogadható el.

Mentesül az alkalmassági vizsgálat alól az a jelentkező,

– aki igazoltan bölcsődei kisgyermeknevelői munkakörben dolgozik,
– aki a jelentkezés évében az adott szakterület intézménycsoportjának bármelyikében azonos típusú sikeres előalkalmassági vizsgát tett, és ezt igazolja.

Az értékelés és ellenőrzés általános szabályai 

A Veszprémi Érseki Főiskola Felvételi, tanulmányi és vizsgaszabályzata (TVSZ) tartalmazza az alapképzésben részt vevő hallgatókra vonatkozó általános értékelési és ellenőrzési módszereket, eljárásokat és szabályokat. Az ismeretek ellenőrzése a tantervben előírt tantárgyak számonkérési módja alapján történik. Ennek megfelelően kollokviumokból, gyakorlati jegyekből, a szakdolgozat elkészítéséből, a szakmai gyakorlat teljesítéséből és a záróvizsgából tevődik össze.

A szakdolgozat 

A szakdolgozat a hallgatók önálló kutatását, annak eredményét mutatja be. A hallgató kutatása során megmutathatja gondolkodási képességét, a problémalátását és a probléma megoldásának képességét. A szakdolgozati témát a hallgató, vagy a Pedagógia Tanszék szakdolgozati témajegyzékéből választja, vagy szabadon, amit egyeztet a témavezetővel. A szakdolgozat elkészítése a 4-5-6. félévekben a Szakdolgozati szeminárium tantárgyak keretében történik. A szakdolgozatnak illeszkednie kell a képzés tartalmához. A hallgató a témavezetővel rendszeresen konzultálva készíti dolgozatát. A dolgozat terjedelme minimum 30, maximum 50 oldal, mellékletek nélkül (kb. 3500 karakter/oldal). 

A záróvizsga  

Az alapképzés záróvizsgával fejeződik be. Az a hallgató záróvizsgázhat, aki teljesíti az alábbi feltételeket:

  • a tantervben előírt követelmények, tantárgyak teljesítése (180 kredit),
  • a bölcsődei gyakorlathoz kapcsolódó zárófoglalkozás teljesítése,
  • a bíráló(k) által elfogadott, értékelt szakdolgozat megírása, benyújtása.

A szakdolgozat akkor nem bocsátható védésre, ha azt egyik bíráló sem javasolja. Ebben az esetben a jelöltnek új dolgozatot kell benyújtania a következő záróvizsga időszakáig. A záróvizsga részei:

  • szóbeli szaktárgyi vizsga;
  • szakdolgozat védése.

A szóbeli vizsga alkalmával egy témakör (tétel) önálló kifejtésére, gyakorlatorientált bemutatására kerül sor, amelyben felismerhető a hallgató szakmai szemlélete, konkrét véleménye is. A szóbeli vizsgára a jelöltek a megadott tétellista alapján készülnek fel. A záróvizsga tartalma összhangban van a képesítési követelményekkel és az alapképzési szak tartalmával. Az értékelés szempontjai:

  • a választott témakörben való szakirodalmi tájékozottság;
  • a tétel kifejtésének mélysége, mértéke;
  • a mondanivaló strukturáltsága, megszerkesztettsége;
  • az előadás módja;
  • a szaknyelv használata;
  • a saját vélemény kifejtésének szintje és mértéke.

 

Az alapképzés utáni továbbtanulási lehetőségek 

A csecsemő- és kisgyermeknevelő alapszak széleskörű ismereteket nyújt alapozó és szakmai törzsanyaghoz tartozó ismeretkörökből, a pedagógiai és pszichológiai, egészségtudományi, valamint a szaktudományos ismeretekből, módszertanokból. A hallgatónak e tudás, képzettség birtokában lehetősége van felsőfokú tanulmányok folytatására, pl. Neveléstudományi mesterszakon; Gyermekkultúra mesterszakon stb. A Veszprémi Érseki Főiskola félévente kutatási ösztöndíjakat hirdet, amelyek a mesterképzésre való bejutást is támogathatják. Az arra érdemes kutatási dolgozatokat a főiskola megjelenteti az általa kiadott tanulmánykötetekben, illetve a Studia Wesprimiensia folyóiratban. Az így megszerzett kutatói gyakorlat és a publikációk szintén jó alapot teremtenek a továbbtanuláshoz.

A mintatanterv félévek szerinti bontásban

vÉf plakát nyílt nap a2 online jav